Átadták a Pro Progressio idei díjait

Pro Progressio Alapítvány -- Pakucs János (fotó: bme.hu)

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) működő Pro Progressio alapítvány immár ötödik alkalommal díjazta az elmúlt esztendő legjelentősebb innovációs teljesítményeit. 

Az elismerő okleveleket és az egymillió forintos támogatást Pakucs János, a kuratórium elnöke és Józsa János rektor adták át ünnepélyes körülmények között a két nyertes kutatócsoport képviselőinek.

Benyó Balázs, Szlávecz Ákos és Hesz Gábor olyan új módszereket és algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek hozzájárulnak a nukleáris medicinában alkalmazott izotópos képalkotó eljárások pontosságának javításához, hatékonyan támogatják pontosabb készülékek tervezését, pontosabb tomográfiás eredményt szolgáltatnak és a futási idejüknél fogva alkalmazhatók a napi klinikai gyakorlatban.

A legfontosabb eredményeket három rangos nemzetközi folyóiratban és tizenhárom konferencia publikációban tették közzé, illetve elkezdődött a megoldások gyakorlati hasznosítása is. A megvalósított párhuzamosított MLEM alapú iteratív SPECT rekonstrukciós algoritmust beépítették a Mediso Kft. InterView XP termékébe.

Ezáltal a Mediso Kft. által szállított készülékek használata során lehetővé vált egy nagy pontosságú rekonstrukciós módszer használata a napi klinikumban. A kifejlesztett szimulációs módszert a Mediso Kft. rendszeresen használja az általa fejlesztett PET készülékek geometriai és optikai paramétereinek a tervezésénél. A módszer ezzel hozzájárult a világon első három modalitású készülék (SPECT/PET/CT) előállításához

Újszerű, gazdaságos eljárást, illetve berendezést dolgozott ki hulladékvizek szervesanyag-tartalmának eltávolítására és újrahasznosítására Mizsey Péter, Manczinger József, Tóth András József, Réti Gábor, Tölgyesi László.

Az ipari termelés során sok esetben elkerülhetetlenül keletkeznek hulladékok, melyeket, követve a körforgásos gazdaság elvét, újrahasznosítani kell. Erre a feladatra általában célorientált, új eljárást kell kidolgozni.

A gyógyszergyárak esete egy tipikus példa az ilyen feladatokra, ugyanis ezekben a gyárakban a különböző termelés melléktermékeként jelentős mennyiségben keletkeznek nagy szervesanyag-tartalmú technológiai hulladékvizek, melyeket a csatornázás előtt mindenképpen kezelni kell.

A kezelésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hulladékvizek szervesanyag- tartalmát, újrahasznosítható formában kinyerje, és ugyanakkor a hulladékvizeket csatornázhatóvá is tegye. Erre ma már egyre inkább fiziko-kémiai módszereket alkalmazunk, lévén azok, a biológiai tisztítással ellentétben, kisebb helyigényűek és alkalmasak a szennyező anyagok visszanyerésére.

Új innovatív eljárásunkban az egyes komponensek relatív illékonyságának különbözőségén alapuló rektifikálást alkalmaztuk, melynek során a rektifikálás fejtermékeként megkaptuk a kezelt technológiai hulladékvíz illékony szerves szennyezőit, újrahasznosítható formában. A rektifikálás üstmaradéka, azaz a technológiai hulladékvíz, pedig csatornázhatóvá vált.

Az innovációt a klórozott szerves halogénvegyületek eltávolítására tervezték és valósították meg, amely feladatát maradéktalanul ellátja. A környezet védelme és a körforgásos gazdaság megvalósulásához való hozzájárulása mellett ki kell emelni, hogy gazdasági mutatói is kiválóak, hiszen a beruházás kevesebb, mint két év alatt megtérült.

Leave a Comment